A Szentháromság-templomban 2026. szeptember 27-én, 11.30 órakor bemutatott szentmise végén köszönt el a nagybányai közösségtől Vagrin István segédlelkész, aki a főpásztor döntése értelmében a szatmári székesegyházban segédlelkészként folytatja papi szolgálatát. Szmutku Róbert esperes-plébános méltatta Vagrin István tevékenységét, az egyházközség nevében pedig Csákay Zoltán köszönt el a segédlelkésztől. Csákay Jázmin fuvolazenével, a Schola Rivulina énekével ajándékozta meg István atyát.

Alábbiakban közzétesszük a köszöntőbeszédet:

Kedves István atya!
Megindult szívvel fogalmaztuk meg ezeket a sorokat, mert a búcsúzás sosem könnyű, de a lelkünkben mérhetetlen hála van mindazért, amit az elmúlt évben tőled és általad kaptunk. Amikor megérkeztél hozzánk, fiatalos lendületed, töretlen pozitivitásod és a belőled áradó friss energia azonnal új életet lehelt az egész közösségünkbe.
Különleges ajándék számunkra az a szókimondó, egyenes és őszinte stílus, ami téged jellemez. Sosem kerteltél, mindig kimondtad az igazságot, s ezt olyan ritka „szeretetteljes szigorról” tanúságot téve, amit csak az tud gyakorolni, aki tiszta szívből szereti a rábízottakat. Nyomon követni is élmény volt, ahogyan megtaláltad a közös hangot mindannyiunkkal: a fiatalokat is megértetted, könnyedén, ugyanakkor határozottan terelted őket a jó útra, az idősebb testvéreink felé pedig mély tisztelettel, odaadással és közvetlenséggel fordultál. Senkiből nem engedtél a lelki növekedés terén, de kivétel nélkül mindenkit egyforma szeretettel karoltál át.
Hivatásod és személyiséged tökéletesen tükrözi Szent Pál intelmeit: „Senki ne becsüljön le ifjú korod miatt, de légy is a hívek példaképe beszédben, viselkedésben, szeretetben, hitben és tisztaságban.” (Timóteus 4,12) Tiszta szívből kívánjuk, hogy a Jóisten óvja meg ezt a tüzes lendületet, valamint lángoló lelkesedést benned, és adja meg a kellő erőt az előtted álló új feladatokhoz! Ahogy Pio atya olyan gyönyörűen megfogalmazta: „A múltat bízzuk Isten irgalmára, a jelent az Ő szeretetére, a jövőt pedig az Ő gondviselésére.”
Köszönünk mindent: a szentmisékben kapott útravalókat, a közös nevetéseket, a mély beszélgetéseket, a bölcs tanácsokat, a bátorító útmutatásokat. Mérhetetlenül fogsz hiányozni a közösségünknek, de imáinkban továbbra is hordozni fogunk. Szeretettel visszavárunk, még ha csak egy kézfogásra, egy ölelésre, egy mosolyra, egy kávéra, vagy akár egy-egy hétköznapi, ill. ünnepi misére is. Adjon neked a mindenható Isten bölcsességet és bátorságot, hogy a szókimondó, tiszta igazságot továbbra is a szeretet nyelvén tudd szólni, és ne hallgass el akkor sem, ha a világ másra vágyik. Őrizze meg benned a fiatalos tüzet, a humorodat és nyitott szívedet, hogy az új közösségben is ugyanazzal a közvetlenséggel tudj hidat építeni a legfiatalabbak és a legidősebbek között. Erősítsen meg téged a szeretetteljes szigorban, hogy a rád bízott lelkeket soha ne hagyd megelégedni a középszerűséggel, hanem mindig a szentség felé tereld őket. Töltse be a lelkedet az Ő békéjével és kimeríthetetlen örömével a fárasztó napokon és a magányosabb pillanatokban is. Utadat járd Isten tenyerén, mindennapjaidban Krisztus legyen a te világosságod, lépteidet kísérje a Szentlélek, és lelked leljen otthonra bárhová is vezetne ezen nemes hivatásod! Istenünk, áldd meg István atyát, hogy életútját a Te egész világot átölelő tenyereden járja, Krisztus legyen mindvégig az ő világossága, és mindent a Szentlélek indíttatására cselekedjen! Ámen.

Imádságos szeretettel,
a nagybányai Szentháromság-templom hívei