Istenem, jöjj segítségemre!
Uram, segíts meg engem!
Dicsőség az Atyának. Miképpen. Alleluja.
HIMNUSZ
Dicsérjük dallal az Urat,
buzgó készséggel lelkesen:
az óra, íme, délre jár
s bennünket imádságra hív.
Ez szent idő: az áldozat,
boldog Bárány, keresztre száll
és híveit megváltva most
dicsőségünket szerzi meg.
E fénytől, mely tűzőn ragyog,
homályba hull a déli ég:
szívjuk szívünkbe lelkesen
kegyelme lángját s erejét.
Dicsérjük őt, ki jó Atyánk,
és egyszülött örök Fiát,
s a Szentlelket, ki vigaszunk
meg nem szűnő időkön át. Ámen.
ZSOLTÁROZÁS
Kimerült a lelkem, míg várom segítségedet, *
de nagyon reménykedem igéidben.
Kifáradt a szemem, míg ígéretedre várok, *
azt kérdem: „Mikor vigasztalsz meg?”
Kiszáradtam, mint borostömlő a füstön, *
de rendelkezéseidet nem felejtem.
Ki tudja, hány napja van még szolgádnak? *
Mikor ítélkezel már üldözőimen?
Kiásták a vermet számomra a gőgösök, *
akik nem élnek törvényeid szerint.
Kipróbált hűség minden parancsolatod; *
álnokul üldöznek, segíts meg engem.
Kis híja, hogy el nem törölnek a föld színéről, *
de én nem hagyom el parancsaidat.
Kegyelmed szerint éltess engem, *
ajkad bizonyságait megőrzöm.
Hallgasd meg, Istenem, panaszos szavamat, *
figyelj imádságomra!
A föld széléről kiáltok hozzád, †
miközben szorong a szívem; *
hozzáférhetetlen kősziklára állíts engem.
Te vagy az én reménységem, *
és erős bástyám az ellenség ellen.
Hadd lakjam hajlékodban mindörökre, *
hadd leljek oltalmat védőszárnyaid alatt,
mert te, Istenem, meghallgatod imádságomat, *
és a neved tisztelőinek szánt örökséget megadod nekem.
Adj napokat a király napjaihoz, *
és sok nemzedékkel mérjed éveit,
ülhessen trónján Isten színe előtt mindörökre, *
tartsa meg őt szereteted és hűséged!
Akkor mindörökké dicsőítem nevedet, *
és amit fogadtam, napról napra teljesítem.
Hallgasd meg, Istenem, panaszkodó szavamat, *
őrizz meg engem, hogy ellenségeimtől ne kelljen félnem!
A gonoszok cselszövése elől rejts el, *
szabadíts meg a gonosztevők dühöngésétől.
Nyelvüket, mint a kardot, jó élesre fenték, †
mérgezett nyíl minden szavuk, *
hogy rejtekükből leterítsék az ártatlan embert.
Gyorsan röpítik nyilaikat, nem félnek semmitől, *
egyre vakmerőbbek gonosz terveik.
Egymást biztatják a gonoszságra, titokban tőrt vetnek, *
és azt kérdik: „Ki láthat minket?”
lass="verse cont last">mély titok az ember, örvénylő titok a szíve.De nyilát kiröpíti Isten, †
váratlan csapással rajtuk üt, *
és saját nyelvük tőrébe ejti őket.
Akik látják, fejüket csóválják, *
és félelem fog el minden embert.
Hirdetik az Úr nagy tetteit, *
és műveit megértik.
Az igaz örvend az Úrban, és őbenne bízik, *
őbenne dicsekszik minden igaz szívű.
RÖVID OLVASMÁNY
Iz 48, 20
Hirdessétek ezt ujjongó szóval, adjátok tudtul, terjesszétek el a föld határáig, és így beszéljetek: Az Úr megváltotta szolgáját, Jákobot.
Meglátják majd a népek igazságodat,
És a királyok dicsőségedet.
Könyörögjünk!
Istenünk, egyszülött Fiad hozzánk hasonló emberi testben jelent meg köztünk. Add, kérünk, hogy bensőleg alakítson újjá minket Jézus, aki külsejét tekintve hasonló lett hozzánk. Aki él és uralkodik mindörökkön-örökké.
Ámen.