A keresztény egyházak közös imahetét minden évben januárjában tartják világszerte. Az idei imahét programadó témája “Hiszed-e ezt?” (Jn 11,26).
Nagybányán 𝟐𝟎𝟐𝟓. 𝐣𝐚𝐧𝐮𝐚́𝐫 𝟐𝟔. – 𝐟𝐞𝐛𝐫𝐮𝐚́𝐫 𝟐. között imádkoznak a Krisztus-hívők egységéért a város keresztény felekezeteinek elöljárói és hívei.

Kedden, január 28-án, 17.00 órakor a Szentháromság római katolikus templomban volt az ökumenikus imaalkalom. Horváth Mengyán Szofia evangélikus lelkipásztor hirdette az igét Szent János evangéliuma 1. fejezetének alapján (1-14. versek).

Ki milyennek ismeri az Istent? – kérdezte a szónok, majd felsorolt néhány lehetséges istenképet: talán ősz hajú öreg, vagy jóképű, barnahajú, esetleg olyan, aki hasonlít ránk, vagy lehet egy zsarnok. Sok mindentől függ, hogy ki hogyan képzeli el a Mindenhatót: a családi háttér, a vallási hovatartozás és más tényezők. A felolvasott szentírási rész is befolyásolhatja istenképünket.
Személyes élményről is beszámolt a lelkipásztor, amikor eltévedt egy külföldi város veszélyesnek ítélt negyedében. Vajon mit érkezhetett Jézus, amikor el kellett hagyja dicsőséges mennyei trónját és a Föld bolygón azonosult piszkos emberiségünkkel? Nem fogadták el, bolondnak nézték, végül megölték. Jézus ide jött lakni, hogy összetörje régi, torz istenképünket, és egy újat, hiteleset nyújtson helyébe.
Ott kellett hagynia a mennyei dicsőséget, ragyogást, hogy áldozata által visszaváltson minket.
A zsidókhoz írt levél említi, hogy Isten sokféle módon szólt hozzánk, most pedig, az utolsó időkben Fia által tette. Nem csak megszólalt Isten, hanem testté lett az Ige, amikor elhatalmasodott a bűn. Hozzánk hasonlóvá vált mindenben, kivéve a bűnt. Magára vette a fájdalommal, szenvedéssel teli, nyomorult, mulandó emberi testet és végül eljutott oda, ahova mi is: a halál völgyébe, hogy megváltson minket a bűn terhétől.

Ahhoz, hogy számunkra érthető nyelven mondja el az Ő tervét, Istennek emberré kellett lennie. Az övéi azonban így sem fogadták be. A zsidó nép vallásosnak tartotta magát, nem fogadták el Jézus Krisztust. Az emberek inkább szerették a sötétséget, mint a világosságot, mert tetteik bűnösek voltak. A világ, amely általa lett, nem ismerte fel őt. Ma is sokan nem ismerik fel, nem látják benne az utat, az egyetlen megoldást, inkább más utakat keresnek.

Mégis vannak olyanok, akik befogadták. Rájöttek, hogy célt tévesztettek, rájöttek, hogy az egyedüli megoldás Jézus Krisztus, belekapaszkodnak, mint fuldokló a mentőövbe, hisznek benne, mert tudják, hogy nem csalódnak, rábízzák egész életüket. Legyen a mai est egy letelepedés Krisztus körül, hagyjuk, hogy tanítson minket. Aztán fel kell állni, kimenni a világba és elmondani azt, amire Ő tanított minket. Mi, akik együtt imádkozzuk a Miatyánkat, akik 1700 éve együtt mondjuk el a Hiszekegyet, mi vagyunk Jézus Krisztus teste, egyháza. Hisszük-e ezt? – ezzel a buzdítással fejezte be a szónok a beszédét.