A 45 méter magas Szent István torony, körbefutó kilátó folyosójával és sisakfedelével, a nagybányai városkép emblematikus műemléképülete, melyet Közép-Európa egyik legszebb rozettája ékesít.
A Szentháromság templom a korabeli építészeti ízlésnek megfelelően kéttornyú barokk épület.
A barokk építészet a XVIII. században terjedt el Európában, jellegét általában helyi hagyományok, tendenciák befolyásolták, ugyanakkor maguknak az építőknek is gyakran meghatározó szerepük volt.
A nagybányai Szentháromság templom tömegében a barokk spanyol változatához áll legközelebb. Vaskos falpillérei, párkányokkal tagolt, tömzsi, alacsony tornyokkal övezett homlokzata, bástyaszerű stabilitást, jól kiépített rendszert, biztonságot és harmóniát sugall minden részletében.
A bejárat feletti díszes márványtábla a templom alapítására és építésére utal. A homlokzat külső szobordíszei embernagyságú szenteket ábrázol.
Barokk pompa, széles, gazdag profilú koronázó párkányok, kifinomult ornamentika, elegáns fejezetű falpillérek özöne fogadja a templomba belépőt. A templom ornamentokáját az aradi Milltahler testvérek újították fel a múltszázad nyolcvanas (1982-1983) éveiben.
A színek egysége visszafogott, és szinte észrevétlenül símulnak ebbe a környezetbe a gyönyörűen díszített mellékoltárok, a minőségi oltárképek, szószék, csillár, vitrálok.
Az vitrálok, amelyek kellő hangulatot biztosítanak a templombelsőnek valamelyik élvonalbeli budapesti műhelyből származnak. A milleniumi ünnepségek éveiben készültek és a 8 vitráliából 6 magyar szentet ábrázol.
A hat mellékoltár képeit: Szent István, Madonna, Nepomuki Szent János, Szent József, Golgota, Loyolai Szent Ignác, Mezey József festette 1853-ban, aki 48-as múltja miatt kényszerült elhagyni a fővárost, s több mint 50 oltárképre kap megrendelést a Szatmári Római Katolikus Egyházmegyétől.
Ugyancsak Mezey József nevéhez kapcsolódik a szentélyben látható Szentháromság főoltárkép is melyet 1863-ban festett egyidőben a szentély jobb oldalán elhelyezett Szent Péter ovális alakú festményével, míg a bal oldalon látható Immaculata képet 1854-ben festette Bertóti Franciska megrendelése alapján.
A képek eredetére utaló adatok hitelességét Smoczer Ignác egykori plébános, „Historia Domus”-ban tett feljegyzései igazolják.
Hittérítő tevékenységüket nagyban gátolta, hogy egyetlen templom, épület sem állt rendelkezésükre, ugyanis az 1711-ben végleg visszakapott Szent Márton, Szent István templomok ismételt villámcsapás martalékaivá váltak.
1714-ben a jezsiták megkapták Matyasovszky László nyitrai püspök alapítványát (50.000 aranyforint), ennek és egyébb adományok segítségével 1717-ben az egykori Szent Márton templom helyére lerakták a Szentháromság templom, valamint a Residentia rendház alapját. A jezsuita rend eltörlése után (1773) a Szentháromság templom Mária Terézia kegyéből átadatott a híveknek plébániatemplom rendeltetéssel (1786).
A felújított orgona, mely Románia egyik legnagyobb müemlékorgonái közé tartozik, újból betölti szerepét és jeles művészek adnak koncertet ez orgonán.
