A fernezelyi templom védőszentje Árpád-házi Szent Erzsébet, akinek liturgikus ünnepe november 19-én van. A templom búcsúját idén vasárnap, 2025. november 16-án, 13.00 órakor ünnepelték. Barta Barnabás plébános meghívására, a szentmise főcelebránsa és szónoka Turtureanu Róbert kisdengelegi plébános, a nagykárolyi Kalazanci Szent József Római Katolikus Iskolaközpont spirituálisa volt, aki prédikációjában a 13. században élt szent erényeinek korszerűségéről beszélt.

Erzsébet 1207. július 7-én született Sárospatakon. Szülei II. András király és merániai Gertrúd voltak. Életének első négy évében a magyar királyi udvarban nevelkedett, majd eljegyezték Türingia leendő grófjával, Lajossal. A wartburgi várban nevelkedett, hogy elsajátítsa új hazájának minden szokását. Lajos feleségül vette a 14 éves Erzsébetet, hat évig éltek boldog házas életet. Erzsébet a vár alatt nagy házat építtetett, befogadta a zarándokokat és koldusokat, és ápolta a betegeket. Húsz évesen özvegy lett, férje halála után gyermekeivel együtt el kellett hagynia a várat. Marburgba költözött, és belépett a ferences rendbe. Kórház építésébe kezdett, ahová befogadta a földönfutókat, betegeket, és ő maga gondozta őket. 1231-ben november 16-áról 17-ére virradó éjszaka, 24 évesen halt meg Marburgban. 1235. május 26-án, pünkösdkor IX. Gergely pápa iktatta a szentek sorába. Sírhelye fölött, tiszteletére szentelték a marburgi székesegyházat.

A feleségek, a fiatal anyák, a ferences harmadrend és a szolgáló szeretet védőszentje. Erzsébet nevéhez fűződő legismertebb történet az úgynevezett rózsacsoda. Egy alkalommal kötényében kenyeret vitt a szegényeknek. Férje megállította, megkérdezte, mit visz benne. Erzsébet azt felelte, hogy rózsát, s amikor megmutatta kötényét, valóban rózsák voltak benne. E történet alapján az ábrázolásokon a rózsák váltak Szent Erzsébet legfőbb ikonográfiai jellemzőivé.