A „Spes non confundit” – „A remény nem csal meg” (Róm 5,5) kezdetű bullával 2024. május 9-én a Szent Péter bazilikában Ferenc pápa meghirdette a 2025-ös Szentévet. Az Egyház történetében ez a 27. rendes szentév, amely 2024. december 24-én, a Szent Péter-bazilika szent kapujának megnyitásával kezdődött és 2026. január 6-án, a Szent Péter-bazilika szent kapujának bezárásával ér véget.
A 2025-ös jubileumi év különleges ajándék és lehetőség mindannyiunk számára, hogy lelki életünkben megerősödjünk, és közelebb kerüljünk Istenhez. Ferenc pápa a jubileumi év meghirdetésével – melynek mottója „A remény zarándokai” (Peregrinantes in spem) – arra hív minket, hogy a megújulás útjára lépjünk, és mélyüljünk el hitünkben, hivatásunkban.
A JUBILEUMI ÉVRŐL
A jubileumi év (latinul annus iubilaeus) vagy szentév (latinul annus sanctus) egy különleges év a római katolikus egyházban. Ekkor a papok rendkívüli feloldozási és felmentési felhatalmazást kapnak, a hívek pedig teljes búcsút nyerhetnek.
A rendes jubileumi év (jubilaeum maius, jubilaeum anni sancti) 25 évenként következik és egy évig tart, míg a rendkívüli jubileumi év (jubilaeum minus) bármely évben tartható és általában csak néhány hónapot tart, ezért kis jubileum-nak is nevezik. Az utolsó ilyen, az irgalmasság rendkívüli szentéve volt, amelyet Ferenc pápa hirdetett meg, és 2015-ben, a II. vatikáni zsinat befejezésének 50. évfordulóján kezdődött.
AZ ÓSZÖVETSÉGBEN
A jubileumi év a mózesi törvény szerint minden 50-ik esztendő volt, melyet a társadalom szociális egyensúlyát biztosító intézkedések megtartásával kellett megünnepelni. A földet pihentették; falakkal nem övezett területeken fekvő, elzálogosított földbirtokok és házak minden ellenszolgáltatás nélkül visszamentek az eredeti birtokos vagy örököseinek tulajdonába; a rabszolgákat szabadon bocsátották, az adósságokat elengedték. E törvények Isten abszolút tulajdonjogának elismerését célozták.
AZ EGYHÁZBAN
A katolikus egyház átvette a jubileumi év fogalmát, s időnként külön jubileumi évet hirdet, mint különleges kegyelmi és bűnbánati időt, amikor a hívek bizonyos feltételek mellett (templomlátogatás, böjt, alamizsna, gyónás-áldozás) teljes búcsút nyerhetnek. A gyóntatók ilyenkor egyes fönntartott bűnök, egyházi büntetések, fogadalmak alól is fölmenthetnek.
A rendes egyházi jubileumi év a római Szt. Péter-bazilika jubileumi kapujának ünnepélyes megnyitásával kezdődik, s karácsonytól karácsonyig tart; a következő évben az egész Egyházra kiterjesztetik.
Az első jubileumi évet VIII. Bonifác 1300-ban úgy rendelte el, hogy csak százévenként ismétlődjék. VI. Kelemen 1343-ban a már 50 évenként parancsolta megismételni; 1350-ben egymillióra becsülték a római zarándokok számát.VI. Orbán 1389-ben 33 évenként, végül II. Pál 1470-ben 25 évenként ismételteti, ami napjainkig szokásban maradt.
A REMÉNY RENDES JUBILEUMI ÉVE
Ez az év egy olyan kegyelmi időszak, amely lehetőséget ad arra, hogy újra rátaláljunk Isten szeretetére, és megújítsuk ragaszkodásunkat, hogy zarándokúton járva erősödjünk a reményben.
Keresztény hívőként különleges felelősségünk, hogy Isten szeretetének és irgalmának, valamint a remény hordozói legyünk a világban.