Úrnapját, Urunk Testének és Vérének főünnepét IV. Orbán pápa (1261–64) akkor rendelte el, amikor 1264 nyarán tudomására jutott, hogy Bolsenában egy pap kezében átváltoztatáskor a Szentostya vérezni kezdett. A véres korporálét megmutatták a szomszédos Orvietóban tartózkodó pápának. Hivatalos rendelkezés csak 1312-ben készült el.
Az ünnephez később kapcsolódott a körmenet is. Először csak kehelyben vitték az Oltáriszentséget, később már szentségtartót készítettek különleges díszítésekkel. A barokk korban erősödött meg a körmenetek hagyománya, amely mind a mai napig megmaradt.
Mivel Úrnapja idejére már teljes virágdíszbe öltözik a nyári természet, az úrnapi körmenettel összekapcsolódott a virágszőnyegek, virágsátrak, virágokkal díszített oltárok képe. A szokásoknak megfelelően az oltárok fölé lombsátrat emelnek, és virágszirmokat szórnak a földre, virágszőnyeggel.
A négy világtáj felé adott áldás az embernek, földnek, a zsendülő természetnek megáldása.
A nagybányai Szentháromság-templomban 2025. június 19-én, Úrnapján, 19.00 órakor Szmutku Róbert esperes-plébános mutatott be ünnepi szentmisét, Bândăroi Alexandru segédlelkész koncelebrálásával. A szentmisét követően a Cinteremben megtartották a hagyományos úrnapi körmenetet, az idén elsőáldozó gyermekek virágszirmokat szórtak az Oltáriszentség elé.
