A 4. század elejétől kezdődően lett január 6. liturgikus ünneppé. A keresztények Jézus Krisztus születését, keresztségét, a kánai menyegzős első csodát és a Háromkirályok (napkeleti bölcsek) látogatását ünnepelték. Az ünnep görög neve epifánia, jelentése pedig megmutatkozás, megnyilvánulás.

A keleti egyházakban sokáig egyet jelentett a születés és az epifánia ünnepe. Jézus születése által Isten megjelent a világban. A napkeleti bölcsek által a pogányokhoz is eljutott a Megváltó születésének örömhíre.

Vízkereszt ünnepén, 2026. január 6-án, kedden, délben a vízszentelés szertartásával kezdődött a Vagrin István segédlelkész által bemutatott ünnepi szentmise a nagybányai Szentháromság-templomban.

Prédikációjában a lelkipásztor párhuzamot vont a napkeleti bölcsek istenkeresése, és a mi életutunk között. Az ő példájuk követésére buzdította a híveket. Bár a mai evangélium mesésnek, legendásnak hangzik, mégsem az – mondta a szónok. Néhány emberről szól, akik eszközök nélkül elindulnak a bizonytalanságba. Mi is, amikor megkereszteltek, elindultunk az istenkeresés útján. A bölcsek egy csillagot követnek, mi is felfedezzük a hit csillagát, és elkezdjük követni azt. A bölcsek esetében volt olyan, hogy felhős lett az ég, volt olyan, hogy nagyon elfáradtak, és volt, hogy a csillag elhalványult. A mi hitünk is néha elhomályosodik, elfáradtunk és már nem tudunk összpontosítani a csillagra. Mi táplálhatja a mi hitünk csillagát? Mindenekelőtt Isten, aki mindennek az alapja, aztán az ima, embertársi kapcsolataink, azok az emberek, akik közelebb vezetnek minket a célhoz, jó szokásaink. Ezek segítenek, ha jön a felhő, fáradság, hogy ne veszítsünk el a hitet. Így eljutunk mi is a jászolhoz és megleljük a kis Jézust, ajándékot adhatunk neki. A legértékesebb ajándék, amit adhatunk, a szívünk: nem csak részeket belőle, hanem az egészet. Az sem baj, ha sebzett. És mi sem megyünk haza üres kézzel, szenteltvizet viszünk magunkkal otthonaikba. Nem olyan Istenünk van, aki előtt nekünk mindig csak hódolnunk kell és ajándékokat hozni neki, hanem Ő az, aki megajándékoz minket, Fiát adja nekünk, az Oltáriszentségben.

Isteni utasításra, a bölcsek más úton, mondhatnánk másképp mentek haza és biztos, hogy szívükben megváltozva tértek otthonaikba. Mert aki igazán találkozik Istennel, az megváltozik, másképp tér haza – állapította meg Vagrin István.

A szentmise végén a hívek szenteltvizet vihettek magukkal otthonaikba.